A masodik nap reggelen 7 orakor keltunk, hogy jol ki tudjuk hasznalni a napot. Az amerikai reggeli elegge tipikus volt, gyakorlatilag 90 %-ban edesseg. Valaszthattal kulonbozo izesitesu muffinok, sajat magad altal sutott gofri (ez tetszett! volt egy gofrisuto, poharakba kiadagoltak a gofritesztat, csak bele kelllett onteni a sutobe az egy poharnyit, majd 2.5 perc mulva csipogni kezdett a masina, hogy keszen van), fank, muzli vagy szeletelt kenyer kozul, mindezek melle vajat, lekvart, kremsajtot adtak. A gofrihoz termeszetesen juharszirup dukalt, en rogton meg is kostoltam! Gondolom, sokan kozuletek izleltek mar, nekem tulsagosan edes. Probaltuk minel jobban teletomni a hasunkat, hogy a nap elso feleben ne legyen gondunk az etkezesre, persze ilyen kinalatbol Tusinek nehezen ment... (semmi kolbasz, szalami) Ugy terveztuk, hogy napkozben elvagyunk mindig valami szendvicsfelen, aztan este vacsorazunk rendesen. Volt nalunk gyumolcs, nekem az elmaradhatatlan muzli szelet. A hotelban a recepcio mellett jegautomata allt, ebbol az 1 gallon urtartalmu (3.78 liter) kulacsunkba tettunk egy jo adag jeget az asvanyviz melle. 8.30-kor utra keltunk.

Az autopalya mellett minden allamban Visitor Center-ek (latogato kozpontok) vannak. Ide barmikor be tudsz menni, rengeteg prospektus, terkep kozul valogathatsz. Itt termeszetesen minden az adott allam latnivaloirol szol, de segitenek szallas-, etterem-, programajanlatokkal is. Egy itt dolgozo, 60 ev koruli - Tusi szerint meleg - ferfi kedvesen megszolitott minket, hogy legyunk szivesek rairni a nevunket a pulton levo papirra, es azt is, honnan jottunk. Ez nekik nyilvan csupan statisztika miatt kell. Tusi ra is irta, es azt, hogy HUNGARY. Na erre a pasas felkapta a fejet, es hevesen erdeklodni kezdett, hogyhogy itt vagyunk, mit csinalunk Amerikaban stb. Megkerdezte, mi a munkank otthon, es rogton elkezdte mutogatni a mindenfele borelvaltozasait, majd a vegen hozzatette, hogy borrakja van. Egyebkent segitokesz volt, a terkepek alapjan tanacsokat adott, mit nezzunk meg feltetlenul. Majd a pult alol (tuti valami titkos hely!) elohuzott ket Mount Rushmore-os kituzot, amit szerintem holmi jott-ment amerikai turista nem kaphat...! :) Megtisztelve ereztuk magunkat. Elbeszelgettunk vele 10-15 percet, majd tovabballtunk.

Kb. 100 merfold utan letertunk a Badlands Nemzeti Parkba. A taj egyhangusaga alapjan - tovabbra is csak fuves dombok latszottak minden iranyban - kisse nehezen tudtuk elkepzelni, hogy ugyan milyen latnivalo lesz itt...?! A nemzeti parkok bejaratanal kalapos parkorok (a Maci Laci ugrik be, a Yellostone park oren lathattunk ilyet!) belepot szednek. Altalaban autonkent van megszabva az ar, nem szemelyenkent, es lehet venni 7 napos vagy eves belepot - a dragabb belepot eveskent tuntetik fel, igy konnyebben lenyeled a bekat, hogy ennyibe kerult. Miutan megvasaroltuk a jegyet, lassan elindultunk a kanyargos uton. Egyelore nem latszott semmi erdekes, majd hirtelen az egyik dombra felerve megpillantottuk, amiert ide jottunk! Fantasztikus taj tarult elenk! Ameddig ellattunk, csak hegyek latszottak! Meghozza kulonbozo szinekben pompazo hegyek. Ezek nem folenk tornyosulo hegyek, hanem valahogy a fold szine alatt vannak, a labad alatt hevernek. Az eredetukrol nehany erdekesseg: a Sziklas-hegyseg reszekent jelzik a terkepek a Black Hillst ("fekete dombok", de ezek inkabb 2000 meteres csucsok!), ami innen kb. 70 merfoldre van. A Black Hills vulkanikus eredetu hegyseg, ahonnan az allando nyugati szel 37 millio evvel ezelott elkezdte idehordani a vulkankitoresek kapcsan a levegobe juto hamut. Tiz millio even keresztul rakodtak egymasra a hamuretegek. Mindekozben az erre folyo vizek altal a hamuretegek kozott kemenyebb, szines hordalek rakodott le. Egeszen 500 ezer evvel ezelottig a terulet siksag volt. Ekkor a White River (feher folyo), a Bad River (rossz folyo) es a Cheyenne River utat leltek a tajon, lassacskan kivajva a medruket, kanyarogva a teruleten, labirintusszeru canyont letrehozva. Mivel a retegek gyakorlailag sarbol allnak, az esoviz es a szel a folyo altal megbontott egyseget tovabb szabdaltak. Igy jott letre ez a termeszeti csoda. Az erozio mind a mai napig tart, minden egyes eso egy-egy vekony reteget lemos, orokre eltuntet (ez persze a mi kis emberi leptekunkkel nem erzekelheto). A geologiai idoszamitas szerint kb. 500 ezer ev mulva el fog tunni az egesz, tehat rovid eletunek igerkezik, de azert meg belefer, hogy paran eljojjetek megnezni valamikor mostanaban! Ha jovore jottok, bizonyos helyeken 1 inch-csel (2.5 cm-vel) alacsonyabb hegyeket fogtok talalni! :)

A teruletet rengeteg hamu boritja, benne sok allati maradvannyal evmilliokkal ezelottrol. Keves noveny el meg ezen a "holdbeli" teruleten, de itt eloszor lattam termeszetes korulmenyek kozott kaktuszt noni. Ami az allatvilagot illeti, tarajos sul, prerifarkas (coyotte), prerikutya, hiuz, roka, muflon, vadaszmenyet, csorgokigyo, amerikai boleny (buffalo) el itt. Szerencsere kigyoval nem talalkoztunk, csak figyelmezteto tablak hivtak fel a veszelyt ra mindenutt. 1962-ben a hideghaboru kezdeten Kennedy az USA vedelmi rendszerenek reszekent nehany nagy hatotavolsagu raketat telepitett a parkba (senki nem gondolta volna, hogy eppen egy nemzeti parkba helyeznek ilyesmit), amik meg ma is mukodokepesek - ezek 30 perc alatt az eszaki sarkig tudtak jutni! A Badlands Nemzeti Parktol delre talalhato a Pine Ridge Indian Rezervatum, mely egyike az orszag nyugati reszen fellelheto szamos indian rezervatumnak. A Badlands egy resze a rezervatumra esik, ez nem annyira ismert es latogatott resze a parknak, a Lakota (vagy sioux = sziu) indianok lakjak (a Winnetou egy resze itt jatszodik). A parkban van lehetoseg sziklamaszasra, lovaglasra, kerekparozasra, vadaszatra, kempingezesre, es rengeteg turara. Mi sajnos idonk szukossege folytan csak nehany orat toltottunk itt.

Turank kovetkezo allomasa a Black Hills-be erve a Bear Country (mackoorszag) volt. A hely jellegeben az altalunk ismert osztrak szafari parkra hasonlit, autoban haladhatsz a szabadon mozgo vadallatok kozott. Termeszetesen - mint azt a bejaratnal kapott szabalyzaton olvashattuk - sajat felelossegunkre megyunk be es annak tudataban, hogy egy allat barmikor megtamadhatja autonkat. Karteritesrol persze nem is almodhatnank! A teruleten a kocsi ajtajait-ablakait vegig teljesen zarva kell tartani (Tusi persze ahol lehetett - mondanom sem kell - rogton lehuzta az ablakot, es sokszor csak az EN oldalamon (!), ugy videozott, a rossz idojarasra hivatkozva...). Az allatokat tilos etetni - meg az anyost sem szabadna odadobni nekik, amennyiben ott ucsorogne a hatso ulesen... :) Ha az auto lerobban vagy allat tamadja meg, kiszallni szigoruan tilos, dudalni es lampat villogtatni kell, amig a segitseg megerkezik (kerdes milyen segitseg erkezik...?!). Bear Country Eszak-Amerika nagytestu allatainak otthona (25 allatfaj), 1972-ben alapitottak, itt talalhato a vilag legnagyobb magantulajdonu fekete medve allomanya (kb. 50 kifejlett peldany!). A medveken kivul lattunk szarvasokat, renszarvast, sarki farkast, hegyi kecsket, pumat, muflonokat, hiuzt, buffalokat. Mindezeket akar testkozelbol, tobbszor elofordult, hogy a medvek hata surolta a kocsi elejet, vagy a visszapillanto tukrot! Az allatok az autoknak nyitott kapukon nem tudnak atmenni, mert a kapuknal a betonba epitett villanypasztor es a racsok visszatartjak oket. Ezert nem eszi meg a sarki farkas a hegyi kecsket! :) Az utolso kapunal egy medve biztonsagi orkent jarkalt fel-ala, autonknak kb. 3-4 percet varnia kellett, hogy a kocsi es az o testi epseget megorizve ki tudjunk jutni! Miutan kivul leparkoltunk, atsetaltunk a "babyland"-be, ahol a kis testu eszak-amerikai allatfajtakat mutattak be, valamint megcsodalhattuk az iden januarban szuletett mintegy 20 kisbocsot, akik egymas hegyen-hatan birkozva-hombologve produkaltak magukat a nezokozonsegnek.

Keso delutan indultunk tovabb aznapi szallasunk fele - Spearfish innen meg kb. 100 merfoldre volt a hegyekben. Utunk Keystone helysegen vitt at, ami nalunk egy kisebb falunak felel meg. Keystone egyike azoknak a telepuleseknek, ahol az aranylaz kitoresekor az idevetodott kalandorok megpihentek, illetve felszereltek magukat mindennel, ami az aranymosashoz es a vadonban valo tuleleshez szukseges volt, es ide tertek vissza, hogy a keserves munkaval osszegyujtott aranyat eladjak, eligyak, elkartyazzak. A helyseget tipikus, vadnyugati filmekben lathato fabol keszult epuletek alkotjak hegyekkel korbeveve. Keystone-t elhagyva nehany merfold utan megpillantottuk a tavolba meredo Washington granitba faragott arcmasat. Azaz, meglattuk a Mount Rushmore National Memorialt, amirol South Dakota ismertte valt. Az ido es az eso logo laba tovabbhaladasra kenyszeritett minket, egyebkent is csak masnapra terveztuk az emlekmu meglatogatasat. Azert boszen tekergettuk a nyakunkat, amig el nem tunt a szemunk elol! A Black Hills hirhedt varosaban, Deadwoodban sem volt maradasunk aznap este a mar szakado eso miatt, ugyhogy tovabbmentunk. Spearfish-t 15 merfold mulva ertuk el. Kiehezve egy igazi amerikai burger-re, bevetettuk magunkat a hotel recepciosa altal a kornyek legjobb helyenek kikialtott Stadium pub-ba. Kivulrol nem utalt semmi a nevere, de amint beleptunk, vilagossa valt szamunkra: kb. 12 nagymeretu plazma TV volt a falakon elhelyezve, mindegyiken mas-mas sportcsatorna fenyei villogtak. A felszolgalo lanyok fekete-feher hosszanti csikos hoki biromezben feszitettek. Tusi hatalmas Western burgert tolt be 1/2 fontos hussal, barbecue szosszal, hasabkrumplival, sorrel, fulig ero szajjal... En lightos csirkefalatkakat ettem burgonyaszirommal (chips). Kicsit elszomorodtunk, mert nem kertek el az utlevelunket, amikor a sort rendeltuk - ennyire oregszunk?! 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.