Aztan Prof. Filipi kitalalta – mivel Tusi mondta neki, hogy elegge kezdem szetunni a fejem itthon -, hogy addig, amig nem lesz semmi, jarjak be a Safestich-be. A Safestich Filipi irodaja, amit a korhazbol valo nyugdijba vonulasa elott nem sokkal alapitott nehany masik emberrel. Ezen ceg keretein belul fejlesztik a kulonbozo uj sebeszeti eszkozoket – ez TOP SECRET, ugyhogy tobbet nem is arulhatok el rola… J

Szoval, lenyeg a lenyeg, hogy Filipi mindenese – titkarno, asszisztens, altatonover – egy szemelyben, Jean orommel fogadott, amikor egyik reggel bementem hozza. Az iroda a belvarosban van, egy hatalmas epulet harmadik emeleten, igen eldugott sarokban – mondom en, hogy nagyon titkos! J Jean hetfonkent altalaban egyedul van az irodaban, mert Filipi-nek aznap van a korhazi napja, olyankor regi betegeit kontrollalja. Igy egy hetfoi napon “leptem meg”, aminek nagyon orult, mert igy egesz napra volt beszelgeto partnere. Persze, feltartani nem akartam, amit tudtam segitettem neki, de azert dumalasra is volt idonk. Ennek leginkabb az angol gyakorlasa miatt orultem. Jean reszletesen elmagyarazta, mivel foglalkoznak, miben tudok segiteni. A kovetkezo ket hetben igy szinte minden nap bent voltam. Elveztem a napokat, sokat tanultam.

 

Aztan egyik nap erkezett egy e-mail a kardiologiarol, hogy ekkor es ekkor varnak egy talalkozora. Teljesen meglepodtunk, azt gondoltuk, mar nem is fognak jelentkezni. A megbeszelt idopontban Stephanie fogadott – makk egeszsegesnek tunt, ugyhogy szerintem csak kamu volt ez a “beteg az illetekes” dolog, de ez lehet, hogy csak az en rosszindulatom…?! Stephanie a “research” (=kutato) reszleg vezetoje, nagyon baratsagos. A roved beszelgetes utan azonnal korbevezetett, kb. 67 emberrel ismertetett ossze, es kb. 35 helyisegen mentunk at. Gondolhatjatok, mennyire voltam kepben…! Egyelore csak onkentes munka adodik (ertsd NO MONEY), de ennek is orulok, mert legalabb folyamatosan emberek kozott lehetek es egy kicsit a szakma kozelebe is visszaterhettem.

Elso nap – junius utolso hetfojen – reggel eppen az uj szakorvos-jelolteknek volt eligazitas, Stephanie javasolta, hogy arra menjek be, legalabb talalkozom sok emberrel (nem mintha elozo penteken nem talalkoztam volna sokkal…). Be is mentem, talalkoztam is kb. 10 indiaival es egy kinaival. Ez volt ugyanis az uj szakorvos-jeloltek rasszbeli besorolasa. A nemi aranyokrol nem is beszelve: csak pasik.

10-kor aztan kislisszantam a fejtagitasrol, mert Heidi-vel, a PR menedzserrel volt talalkozom. Visszaballagtam a fobejaratnal levo informacios pulthoz, ahol ismet az aprilisban mar megismert fekete recepcios fogadott. Telefonalt Heidi-nak, hogy megerkeztem. Egyszer csak jott, illetve gurult egy kb. 150 kilos, 150 cm-es pirospozsgas orcaju, TIPIKUS AMERIKAI fulig ero szajjal. Remenykedtem az utolso pillanatig, hogy nem o Heidi – ilyen kover ember nem dolgozhat egy kardiologian!!!!! Aaaaa….. De o volt…! Egy vilag omlott ossze bennem… Heidi stilusa lehengerlo volt, ugyhogy par perc utan kicsit megbocsatottam neki a tulsulyat… Egy fiatal sraccal egyutt (kesobb kiderult, hogy o diakmunkara jott a nyarra) tyukanyo modjara beterelgetett minket egy szobaba, ahol egy masik lany vart minket – szinten nagy pocakkal, de neki csak atmeneti okok miatt volt az…Engem a kismama kezdett faggatni, honnan jottem, meddig vagyok az USA-ban, mi az erdeklodesi korom, mit szeretek csinalni szabadidomben. A vegen ellott rolam egy fotot is. Utobb kiderult, ez a kardiologia (Creighton Cardiac Center = CCC) havonta megjeleno ujsagjaba kellett amolyan bemutatkozasnak. Ez jelent meg rolam (a fotot valamiert nem tudom betenni..., bocs, de ugysem nagy szam):

 

Csodaval hataros modon helyesen irtak le a nevemet! (eddig voltam mar Kristina, Tristina, Christina, de sosem a SAJAT nevem) Meg is voltam hatva. Ezutan Heidi valami etikai szabalyokrol szolo video megtekintesere invitalt minketa tanuloval. 10 perc video, majd 10 kerdeses teszt. Szuper. Miutan ezen tulvoltunk, Heidi-vel atballagtunk az ut tuloldalan levo korhazi foepuletbe – itt dolgozik Tusi is -, hogy belepokartyat csinaltassunk. A biztonsagi szobaban kb. 30 hatalmas monitoron minden letezo bejarata, fobb atjaroja latszott a Creighton-nak. A pasas lefotozott, majd a nyomtatott betukkel leirt nevemet negyszer jott vissza megkerdezni, de vegul o is helyesen irta le! Megerte a faradozasa… J

A belepokartyak birtokaban visszamentunk a CCC-be. Heidi a kb. 150 meteres ut megtetele utan brutalisan fujtatott, folyt rola a viz, kezdtem aggodni az egeszsegeert! A kisereteben bementem a “research” lanyokhoz - mint kiderult, elozo heten mindegyikukkel talalkoztam - majd megbeszeltuk, meg milyen teszteket kell kitoltenem ahhoz, hogy munkaba allhassak. Heidi mindekozben elnyammogott egy fel zacsi cukorkat (itt egy zacsko minimum egy fontos, azaz 450 grammos, de ez szerintem ket fontos zacsko volt!), a masik felet minden aron ram akarta tukmalni. Persze nem adtam be a derekam.

Miutan a lanyokra “hagyott”, elkezdtem csinalni a teszteket “erdekesebbnel erdekesebb” temakban: pl. munkahelyi diszkriminacio, munkahelyi szexualis zaklatas (p…panda!), etikai dolgok allatkiserletekkel, gyogyszerkiserletekkel kapcsolatban, munkahelyi biztonsaggal kapcsolatos tesztsor (meg matricat is kellett keresnem a legkozelebb fellelheto tuzolto-keszulekrol!). Mindehhez kb. annyi szakszoveget kellett elolvasnom angolul, hogy egy szigorlati anyaggal felert volna. Baromi lassan haladtam, a jogi szovegekhez lovesem sem volt…. Ket nap alatt sikeresen vettem az akadalyokat, minden tesztet megoldottam a kivanatos 80 %-os hatar felett, majd vegre megkaptam a belepesi kodomat a szamitogephez es egy sajat “kuckot” (mi lenne, ha nem onkentes lennek?!).

Biztosan lattatok mar az amerikai filmekben, hogy a nagy irodakban a dolgozok embermagassagig ero falakkal elvalasztott lyukakban ulnek az iroasztaluk mellett. En is kaptam egy ilyet! Az irodank egy szempontbol borzaszto: nincs rajta ablak, nem latod a napfenyt, nem erzed az ido mulasat. Ezt nehezen turom. De nagyon galans, hogy kulon asztalom van... Mar ki is dekoraltam naptarbol kivagott napraforgokkal es a kolleganoimtol mar “Krisztina” feliratot is kaptam, napraforgoval diszitve – egyik nap ebednel megemlitettem, hogy nagyon szeretem a napraforgot es az volt az eskuvoi csokrom is. Hat, ezen felbuzdulva csinaltak nekem ilyen feliratot, nagyon figyelmesek. J

Ot novel dolgozom egyutt: Eddy, Lois, Sandy, Bonita es Jennifer. Jennifer (nem az Aniston!) gyogyszeresz PhD hallgato, a tobbiek gyogyszereszek. Itt ok csinaljak a klinikai study-kat, amiket otthon az orvosok szoktak. Vegul is, nekem is ez a feladatom. Betegeket valogatunk be kulonbozo gyogyszerprogramokba a korhazbol es az utankovetes is a mi dolgunk. Ott-letem harmadik napjan mar at is mentunk a korhazba. Hat, en nem gondoltam, hogy ennyire “ehezem” mar a korhaz-szagra! Nagyon jo erzes volt megint betegek kozott lenni, beszelgetni veluk, korlapokat lapozgatni, EKG-kat nezegetni! Hihetetlen! Ennyire fuggo lennek…?! J (gondolom, most sok kollegam ingatja a fejet, hogy ez total gaz, hogy lehet ez…?!)

Egyebkent nagyon sokat tudok beszelgetni a lanyokkal, ebedszunetben is allandoan egyutt ulunk le enni, sot egyik ebedidoben meg egy belvarosi kinai etterembe is kiugrottunk! Nagyon baratsagosak, allandoan erdeklodnek Magyarorszagrol, a munkamrol, mindenrol. Szoval boven tudok beszelni… ami sosem esett nehezemre. J

Vannak “fejtagitok” is, a rezidenseknek, a szakorvos-jelolteknek es a szigorloknak, hetfon es penteken. Ilyenkor altalaban egy tanulsagos esetet ismertetnek, majd a vegen altalanossagban a felismert betegsegrol teszt formajaban (ezek imadjak a teszteket!) tudast frissitenek. Hasznos nagyon.

Meg nehany szot muszaj ejtenem Harveyrol. Harvey egy olyan baba (itt manokennek hivjak, bar csak felsoteste van...), amin otthon az ujraelesztest szoktuk gyakorolni pl. a KRESZ tanfolyamon. Harvey annyival tud tobbet a hagyomanyos babaknal, hogy a kulonbozo szivzorejek, tudok feletti zorejek hallgathatok rajta. Szinte “el”… Erdekes. J Egyebkent kulon szobaja van a CCC-ben!

Osszessegeben eddig nagyon tetszik a munka, vegre hasznosnak erzem magam, es ez nagyon jo dolog! Kesobb meg irok rola, OK?

 

Szep napot mindenkinek!