San Diego az USA nyugati partjanak legdelibb nagyvarosa. Csodalatos oceanpartja van, ezen kivul allatkertjerol es a Seaworld-rol ismert. Ahogy mar irtam, mi elozo nap kombinalt jegyet vettunk, igy aznap mar a Seaworld bejaratanal csupan az ujjlenyomat ellenorzesen kellett atesnunk es bent is voltunk a park teruleten.

A terkep es az orarend alapjan – vannak show-k, amiket naponta csak 2-3x mutatnak be, mivel az allatokat nem lehet egesz nap dolgoztatni – megterveztuk a napunkat, hogy minel jobban ki tudjuk hasznalni az idot.

A San Diego-i Seaworld volt a vilag elso ilyen jellegu letesitmenye, 1964-ben nyilt meg, akkor meg csak nehany fokaval, palackorru delfinnel dolgoztak, osszesen 6 musorban, kb. 20 hektaros teruleten. A latvanyossagnak akkora sikere volt – tobb mint 400 ezren latogattak meg az elso evben -, hogy hamarosan bovitesre kerult sor. Azota az USA-ban meg Floridaban, San Antonioban, Ohioban nyitottak hasonlo parkokat, es mostanaban terveznek egyet Dubai-ban is. (Az ohioi park atmenetileg be volt zarva egy baleset miatt, egy show soran a motorcsonak vezetoje elvesztette uralmat a jarmu felett es kiugratva a medencebol a nezoter elso ot sorat elsodorta, sok embert megsebesitve.)

Eloszor a kardszarnyu delfinek show-jara mentunk, a stadionnak hatalmas, 5500 ferohelyes nezotere van. Boven szukseg is van a helyre, mert a “Shamu experience” show-t naponta csak egyszer mutatjak be.

A San Diego-i Seaworld-ben het kardszarnyu delfin el. Az elso delfint az 1960-as evekben fogtak be, Shamunak hivtak. Azota az o tiszteletere a stadiont Shamu-stadionnak nevezik. Shamu elso gyermeke, Kalina 1985-ben szuletett, o volt az elso fogsagban vilagra jott es eletben maradt kardszarnyu delfin. (Korabban mar 10 borju szuletett, de egy sem maradt eletben.) Kalina elso borja, Keet 1993-ban jott vilagra, es az o gyermeke, Kalia 2004. decemberben latta meg a napvilagot. Kalia azota is azzal az idomar lannyal edz minden nap, aki szuletesetol fogva mellette van es gondozza. Kalia a tobbi delfinhez kepest kb. feleakkora, o meg gyereknek szamit. J

A 20 perces “Shamu experience” show-ban kulonbozo trukkoket mutattak be, hogyan tanitjak a delfineket. Tudnak bologatni, integetni, hemperegni a parton, szaltozni a viz felett. Fantasztikus latvany volt minden mozdulatuk!

Miutan ennek a bemutatonak vege lett, setaltunk a kulonbozo medencek, epuletek kozott. Voltunk a capahazban, az edesvizi allatok kiallitasan, lattunk hatalmas teknosoket, simogattunk tengeri csillagot. Van raja-, polip-, pingvinhaz, foka- es rozmarpavilon, kilatotorony, flamingoudvar. Felsorolni is nehez, mennyi lehetoseg kozott valogathattunk!

A kovetkezo show-t fokakkal es hodokkal mutattak be. Itt halloween jeleneteket lathattunk, ahol az emberszereplok es a fokak is remuldoztek a szellemektol. Megnezhettunk egy tengerparti “ujraelesztosdit”, ahol a foka probalta szajbol szajba lelegeztetni az aldozatot. J Majd a 20 perces show vegen a szereplok a fokakkal egyutt tancoltak Michael Jackson “Thriller” c. szamara. Hihetetlen, hogy ezek az allatok egy apro kezmozdulatbol tudjak, mit kell tenniuk!

Delutan egy orakor ismet a Shamu stadion fele tartottunk, mert kezdodott a naponta ketszer jatszott “Believe” show. Persze, ez elegge amerikai tortenet. A sztori lenyege az volt, hogy egy kisfiu hosszu evekkel ezelott a tengeparton uldogelve meglatta a vizbol kiugralo kardszarnyu delfineket es akkor elhatarozta, hogy veluk fog foglalkozni egy eleten at… (Kisse csopogos!) A kisfiu aztan nagyfiu lett es a musor kezdeten ott integetett nekunk a medence partjarol. A mondanivalo: “Hinned kell az almaidban es akkor azok valora valnak!” – nem mondom, hogy nincs benne igazsag… J A leginkabb amerikai resz ezutan kovetkezett: nyilvan elore megbeszelve, “spontan” kivalasztottak a kozonseg sorai kozul egy kislanyt, aki lemehetett a medencepartra es miutan kozolte a mikrofonban, hogy o is nagykoraban delfinidomar szeretne lenni, megsimogathatta a medence szelere kikuszo egyik delfin fejet…Kapott a vegen egy delfin-farok alaku nyakeket emlekul!

A 25 perces bemutato fantasztikus volt, negy kardszarnyu delfin uszkalt, ugralt ki a vizbol kulonbozo figurakban, es idonkent kicsusszant a medence partjara. Az idomar lanyok (4 delfinruhas lany volt) kertek a kozonseget, hogy kantaljak azt, hogy “Shamu, Shamu!”. Mindenki el is kezdte lelkesen, aminek eredmenyekent a betanitott delfinek a farokuszonyukat a vizbol kiemelve frocskolni kezdtek az alsobb sorokban ulo kozonseget – szerencsere mi felul foglaltunk helyet! J Azt hiszem, a kora delutani melegben jol eshetett nekik a husites, bar a viz csak 13 C fokos volt…Aztan ket idomarlany tobbszor egy-egy delfin hatara allt, a delfin az orraval ki is tudta emelni a vizbol oket. Rendkivul latvanyos produkcio volt. Tudtatok, hogy a delfinek 10 percig birjak ki a viz alatt?!

A parkban voltak egyeb musorok is, amik mar aktiv reszvetelt igenyeltek. Eloszor a “Journey of Atlantist” probaltuk ki. Csonakokba ultettek minket, Eszti es Tusi az elso sorban foglaltak helyet, en az elozo napi tapasztalatokbol okulva, ovatosabb leven a masodik sorba ultem, es magam melle hivtam egy japan fiatalembert, hogy lelki tamogatast nyujtson, ha nagyon felnek…Szukseg is volt ra, mint kiderult! Megint hullamvasuton robogtunk elobb felfele, majd szaguldottunk sikitva lefele, a vegen vizbe csobbanva! Aztan cikaztunk sotetben-napfenyben, es a legvegen ismet vizben landoltunk. Csuromvizesek voltunk, de szuper buli volt! J (megkoszontem a fiatalembernek, hogy mellem ult, azt mondta, egesz jol birtam a dolgot…)

Ezutan a “Wild Arctic” virtualis helikopterturara mentunk. Ezt a programot sem ajanlottak mozgasszervi bantalmakkal kuzdoknek illetve terheseknek. Nagyon szuper volt, mintha az Eszaki-sarkon a valosagban repultunk volna, szaguldoztunk a jegesmedvek, fokak kozott, lecsobbantunk a vizre, zotyogtunk a jegen. Esztivel persze megint sikitoztunk egy csomot! J

A nap folyaman “all you can eat” karszalaggal ettunk. Pontosabban Tusi vett maganak egyet, es mivel akarhanyszor sorba lehetett vele allni – akar par percen belul is -, csak neki kertunk es ebbol az egy arbol mindharman egesz nap jollaktunk! (ismet a ravaszdi magyarok…) Megerte nagyon, ott ebedeltunk es vacsoraztunk is! J

Amikor a vacsorat szereztuk be, en meg ugy dontottem, elmegyek a mini-raftingra. Nem volt annyira durva, mint egy igazi vadvizi evezes, csak kisebb hullamokat gerjesztettek. Egy kor alaku csonakunk volt, kozepen kellett kapaszkodni. Az elso kanyar utan elkezdett lefele szaguldani a takolmany a vad vizen, es az elso nagyobb hullamtol mindannyian a csonakban borig aztunk. Utana meg vizesesen is atvezetett az ut – ha valaki a hullamokat meguszta volna, akkor itt tutira csurom vizes lett -, es a viz felett kifeszitett oda-vissza cikazo vodrokbol is viz borult az ember nyakaba. Nagyon elveztem.

Gyakorlatilag teljesen atazva mentem vissza Esztihez es Tusihez, akik mar eppen befejeztek a vacsorat. Gyorsan atoltoztem a mosdoban – este fel 6 korul mar huvos kezdett lenni -, aztan en is ettem valamit. Ezutan zarora leven, bucsut mondtunk a Seaworld-nek.

Kiautoztunk meg az oceanpartra, ahol az esti huvos szel ellenere terdig azert meg bementunk a vizbe. Jol eso volt!

 

Masnap reggel szikrazo napsutesre ebredtunk. El is hataroztuk, hogy aznap meg delelott San Diego-ban maradunk, majd delutan kelunk utra. Kijelentkeztunk a hotelbol, es rogton a Mission Beach fele vettuk az iranyt – itt setaltunk meg elozo este.

Oktober kozepe ellenere meglepoen sokan voltak a parton. Mi is letelepedtunk, Eszti es Tusi furdoruhara vetkozott es szaladtak a vizbe. En kis hezitalas utan szinten atvedlettem, es utanuk eredtem. Hat, nem mondom, hogy nagyon melegunk volt, no de ki tudna kihagyni egy Csendes-oceani furdozest?!

Miutan megszaradtunk a napon, beultunk egy mexikoi kajaldaba ebedelni – San Diego csupan 20 merfoldre fekszik Mexikotol, itt mar rengeteg spanyol ajku el.

Ezutan felkerestuk San Diego regi belvarosat, majd a modern, felhokarcolos varosreszbe autoztunk. Itt setaltunk egyet az obolben, majd lassan utra keltunk, hogy aznap meg megtegyuk a rank varo kozel 200 merfoldet.