Mivel delelottre meg kisse esos idot josoltak, elmentunk Del-Manhattanbe a Bodies kiallitasra. Egy ilyen kiallitas – nem ugyanez, mert az egy nemet kiallito volt – volt nemregen Budapesten is, akkor nekunk nem volt lehetosegunk megtekinteni, de most a NY Pass kereteben ez is ingyenes volt. Kipreparalt es specialis technikaval tartositott testeket, szerveket lehet megnezni. A kiallitas rendkivul erdekesen es logikusan van felepitve: a csontrendszertol elindulva, az izmok, idegek, erek, majd az egyes szervrendszerek kerulnek bemutatasra, kulonbozo betegsegek szervi megjelenitesevel egyutt. A kiallitas egyik termeben a terhesseg kulonbozo fazisaiban levo embriokat, magzatokat mutatnak be, sot, meg egy terhes no is lathato meheben a magzattal – ezt a termet csak eros idegzetueknek ajanljak, aki nem akarja megnezni, ezt ki tudja kerulni. Az utolso teremben az MRI vizsgalatot mutatjak be, ugy ahogyan a gep “latja” ilyenkor az emberi testet – egy 1 cm-es savokra felszeletelt teljes test lathato. Dobbenetes latvany! A tartositas soran a testeket eloszor acetone segitsegevel kiszaritjak, majd vakuumot alkalmazva az acetont teljesen eltavolitjak, vegul – amikor mar minden folyadek eltunt beloluk – az errendszeren keresztul egy specialis anyaggal toltik fel es szilikonnal vonjak be. Az egesz eljaras 7-12 honapot vesz igenybe. A testek jo resze termeszetes poziciokban van tartositva pl. sport kozben, vagy valamilyen mozdulat elvegzese alatt. Akinek van lehetosege megnezni ezt a kiallitast – akar kapcsolatban van az egeszseguggyel, akar nem -, mindenkeppen csak ajanlani tudom! Mi tobb, mint 2 orat toltottunk ott, fantasztikus volt! Sajnos itt fotozni tilos volt…

Mire kijottunk a kiallitasrol, a nap is idonkent elobujt. Kisetaltunk a Hudson obol kikotojebe. Itt megcsodaltuk a hatalmas vitorlasokat, amikkel a Hudson folyon es az East Riveren lehet setahajokazni. A kikototol aztan a Wall street iranyaba indultunk.

 

A Wall streeten van a tozsde epulete, itt dolnek el sokszor a vilag penzugyi helyzetet is befolyasolo dolgok. Az erdekesseg az, hogy a Wall street es a tozsde neve gyakorlatilag egybe fonodott (a penzintezetek egy jo resze itt tanyazik), azonban a jelenlegi epulet nem a Wall streetrol, hanem a Broad streetrol, a mellette levo keresztutcarol nyilik. Az 1700-as evek vegen a tozsde elso epulete valoban a Wall streeten volt megtalalhato. 1817-ben gyakorlatilag meg egyetlen terembol allt, amit havi 200 dollarert bereltek. Az epulet az 1835-os new york- i tuzvesz aldozata lett, ezt kovetoen a tozsdenek 1903-ig nem volt allando szekhelye, ezutan koltozott a mostani helyere, a Broad streetre. Az elso vilaghaboru kitoresekor egy idore bezartak. Ujranyitasat kovetoen nem sokkal, 1920-ban bombat robbantottak az epuletben tobb mint 30 embert megolve. Az 1920-as evek vegen kezdodott vilagvalsag a tozsde forgalmat eroteljesen visszavetette, mint ahogy a kesobbiekben is elofordultak kisebb-nagyobb osszeomlasok. 1977-ben engedtek be eloszor kulfoldi brokereket a new york-i tozsdere. 

 

A Wall streeten vegigsetaltunk, majd a Broadway-en haladva eszak fele, tolunk balra egyszer csak egy oriasi teruleten folyo epitkezesre jutottunk. Igen, itt alltak 2001. szeptember 11-ig az ikertornyok, azota ez a hely a “ground zero”! Jelenleg az egesz ter keritessel korbe van veve, itt-ott azert be lehet latni a belul folyo munkakra. A keritesen a kovetkezo WTC latvanyterve lathato, egyetlen hatalmas torony, ami ismet ki fog magasodni a varos tobbi epulete kozul, mellette pedig emlekhelyet terveznek az elhunyt aldozatok nevsoraval. Mivel eppen elozo napon volt az evfordulo, a keritesen es a mellette allo egyik epulet falan viragcsokrok sorakoztak. Ezen a falon a mentes kozben meghalt tuzoltok neve olvashato (tobb mint 300 ember). Itt mindenki csendben alldogalt, a meg idonkent szemerkelo eso es a pislakolo gyertyalangok meg borusabba tettek a hangulatot. Hamar tovabbmentunk…

 

A Madison Square Garden a belvaros sziveben, a Penn Station szomszedsagaban talalhato 1968. ota. Az eredeti garden nem itt volt, a jelenlegi a negyedik, ugyanezen a neven mukodo letesitmeny. Az elsot valoban a Madison Square-n epitettek 1879-ben, 10 evig allt, es fokeppen lovas show-knak, kutyakiallitasoknak, cirkuszi rendezvenyeknek adott otthont. A masodik 1890-ben nyilt meg, 8000 ulohelyes arenaval, 1500 ferohelyes koncertteremmel, 1200 szekes szinhazzal, es a fold akkor legnagyobb belteri uszodajaval. A lovas bemutatokon kivul kerekparos versenyeket, boxmeccseket rendeztek itt. A harmadik, “Old Gardent” a 49^th utcaban a 8^th avenue-nal epitettek fel mindossze 249 nap alatt. 1925. novembereben nyilt meg 18000 ulohellyel es 43 even at Amerika legfobb sport- es szorakoztatokomplexuma volt.

A ma mukodo letesitmeny koncertek, sportesemenyek, cirkuszi eloadasok, kutyakiallitasok otthona. Evente tobb mint 400 esemeny kerul megrendezesre, es tobb mint 4 millio latogatoja van. Kb. 1.4 millio uditoitalt es tobb mint fel millio hot-dogot adnak el az ev 365 napjan a vendegeknek! J A nagy arena tobb mint 24000 ulohellyel rendelkezik (ne felejtsuk el, a belvaros sziveben talalhato, rendkivul kis alapteruleten!). Elton John 60x lepett fel mar itt (legutoljara a 60. szuletesnapjan), de enekelt az arena kozepen levo szinpadon Elvis, a Rolling Stones, Madonna, Pavarotti a teljesseg igenye nelkul. Celine Dion allitolag kifejezetten szeret itt enekelni, mert minden iranyban kozonseg veszi korul. Erdekesseg, hogy az osszes Beatles tag zenelt itt kulon-kulon szolokarrierje alatt, de soha egyutt korabban mint zenekar.

Itt rendezik evrol evre az NBA World Championship-et (noit es ferfit egyarant), jegkorong merkozeseket, es itt boxolt Muhammad Ali Joe Frazier ellen 1971-ben (ezt “az evszazad harca”-nak neveztek). Maga a podium az igenyeknek megfeleloen kosarlabdapalyabol kb. 18 ora alatt jegpalyava vagy szukseg eseten szinpadda, cirkuszi porondda, boxringge alakithato – ilyenkor akar 33 ezer ember is elfer benne.

1962-ben (meg az “Old Gardenben”) Marilyn Monroe itt dalolta el John F. Kennedy elnoknek a vilagszerte elhiresult “Happy Birthday, Mr. President!” sorait. Ennek fenyeben a ruha, amiben akkor este dalolt a szoke diva, 1999-ben tobb mint egy millio dollarert kelt el egy aukcion!

1968 es 1989 kozott egy 48 savos bowling palya is mukodott itt.

Az idegenvezetonk egy lelkes 50-es eveiben jaro pasi volt. A nagy arena legtetejen a Delta Airlines legitarsasag “paholyabol” fantasztikus kilatas nyilt a kosarlabdapalyara – a guide elmondta, hogy itt mar olyan magasak a berleti dijak, hogy kizarolag egy-egy tarsasag tudja megengedni maganak azok eves kiberleset, maganember nem (kb. fel million dollar/ev!). A noi kosarlabdazok oltozojebe is betereltek minket – az ajtonyilas extra magassagu – es megmutattak a jelenleg legnagyobb labu jatekos labbelijet is (otthoni 56-os meret!). J Teljesen megdobbentunk, hogy ezek a hires sportolok milyen egyszeru korulmenyek kozott oltozkodnek, valami flancosabbat vartunk…

 

A Madison Square Garden meglatogatasa utan ismet metrora szalltunk es elutaztunk Brooklynba. New Yorknak ez a varosresze mar kijjebb esik, es kezd eltunni a manhattani csillogas, ezt felvaltja a “klasszikus” new yorki utcakep (kicsit koszosabbak, szemetesebbek az utcak, nincsenek mar felhokarcolok). Uticelunk egy sorfozde volt, a Brooklyn Brewery. Erkezesunkkor hatalmas tomeg ember sorospoharakat szorongatva figyelte az egyik lepcsosor tetejen allo idegenvezeto szavait. A sorfozde tortenete az 1800-as evekre nyulik vissza, onnantol lassan az egesz vilagon ismertte valt a soruk: manapsag Eszak-Europatol kezdve Japanon at a vilag minden tajara szallitanak belole (en meg Magyarorszagon nem talalkoztam Brooklyn-i sorrel, szoljon, aki igen!). Az ismerteto nem tartott sokaig, ezt kovetoen a tomeg a pultok fele kezdett araszolni a frissen habzo nedu remenyeben. Ugy dontottunk, hogy nem toltjuk az idonket a sorban allassal, ugyhogy tovabbindultunk. Brooklyn utcain setalgattunk, aztan nemsokara beultunk egy kinai etterembe, hogy elkoltsuk az aznapi ebed-vacsorankat. New York mas kulsobb negyedebe ido hianyaban nem jutottunk el, biztos tanulsagos lett volna megnezni egy harlemi, vagy egy bronx-i utcakepet… Igy is eppen eleg fura arcot lattunk...

 

Teli hassal visszametroztunk Manhattanbe, ahol a szombat esti forgatag fogadott minket. Sokan csinos ruhaban a Broadway eloadasok egyikere igyekeztek, mig masok - hozzank hasonloan - nezelodtek, ajandekboltokban kutakodtak, vagy csak egyszeruen elveztek a varos hangulatat.

 

Egyetlen szomoru esemeny arnyekolta be a new york-i utunkat. Kepzeljetek, az esti forgatagban alltunk az egyik zebranal a pirosnal, amikor az avenue masik oldala felol a keresztutcan haladtak at az autok. A tulso oldali zebranal szinten varakoztak az emberek. Egyszer csak arra lettunk figyelmesek, hogy mintha egy uveg eldurrant volna es ahogy egy busz a keresztutcan athaladt, a zebran utana egy ember fekudt. A fiu atment a piroson ugy, hogy a buszsofor nem vette eszre ot! Valoszinuleg vagy drogos volt, vagy ittas alak, egy uveg lehetett a kezeben, annak a durranasat hallottuk…de a lenyeg, hogy a busz gyakorlatilag kilapitotta a sracot! Borzaszto erzes volt, bar nem mentunk kozel megnezni, de engem nagyon megviselt. A mentok, a rendorok es a tuzoltok pillanatok alatt ott termettek – itt a mento es a tuzolto mindig egyutt jar, ha esetleg a mentosok nem tudnanak mit kezdeni a beteggel, a tuzoltosok segitenek pl. az elhizott betegek mozgatasaban stb. -, de mar nem volt szukseg a segitsegre... L Nem tudom, ez itt milyen gyakran tortenhet meg, bar ez egy nagyvaros…?!

 

A New York – New Jersey vonalon vezeto buszsoforokrol kisebb tanulmanyt keszithettunk, hiszen tobb alkalommal sikerult kozvetlenul a sofor melletti elso ulesen helyet foglalnunk. Megallapitottuk, hogy a soforoknel BIZTOSAN felveteli kovetelmeny, hogy egyszerre – termeszetesen a vezetes mellett – min. meg 2 dologgal tudjanak erdemben foglalkozni. Az egyertelmu, hogy az osszes sofor hiperaktiv, egyfolytaban pakolnak vezetes kozben maguk korul. Az egyik kezukkel a papirpoharukat keresgelik, mig a masikkal ragot tomnek a szajukba, majd a sapkajukat igazgatjak… Csak azt nem ertem, akkor mivel fogjak a kormanyt?! Amint felhorpintettek az utolso kavecseppet, maris nyulnak a jegykiado automatahoz, ahonnan letepdesik, majd teljesen szabalyos, kb. 10 cm-es darabokra hajtogatjak a tobb meteres papircsikot, amire a kiadott jegyeket nyomtattak (itt nem nyomjak a kezedbe a jegyet, mint otthon). Amikor a preciz hajtogatassal vegeztek, es felfedezik, hogy az automataban kifogyoban van a papir, egy piros lampat kihasznalva ezt a feladatot is rogton megoldjak… Mindekozben szerencsere teljes epsegben eljuttatjak az utazokozonseget a celallomasig es nagyon baratsagosak, kedvesek az utasokkal. J

Azt persze mondanom sem kell, hogy a buszpalyaudvar egyeb szemelyzeteben nem csalodtunk…. Este eleg sokat kesett a buszunk – kb. mar 25 perce alldogaltunk a megalloban – amikor odamentem egy forgalomiranyito nohoz, es teljesen normalisan megkerdeztem tole, tud-e valamit a jaratunkrol, miert kesik, mikor varhato az erkezese? Mire megranditotta a vallat, es szo nelkul hatat forditott nekem. Mondjatok meg, miert van az, hogy a palyaudvarokon (legyen az busz- vagy vonat-) az alkalmazottak nagy resze ilyen?! Azt hiszem, ez az “allatfajta” a vilagon mindenutt egyforma…!