A hotelt, ahol az ejjel aludtunk, indiaiak uzemeltettek. Sajnos ez jelen esetben meglatszott a minosegen is. Nem-dohanyzo szobat foglaltunk, es a szoba buzlott a cigitol... Ez meg hagyjan. Masnap a reggeli egy hagyomanyos szoba meretu helyisegben volt, ahol kb. tizen tolongtuk, persze folyamatosan egymasnak utkozve es senki nem fert normalisan hozza a kajahoz sem, es asztal sem jutott, ahova kenyelmesen le tudtal volna ulni. Ez nem nyerte meg nagyon a tetszesunket. Hot Springs-et alapvetoen egy "komolyabb" varoskanak gondoltuk - az alapjan, ahogyan hirdette magat, de a reggeli vilagossagban kiderult, hogy egy valodi porfeszek szep kornyezetben. A reggeli utan gyorsan tovabb is alltunk. Ugy dontottunk, mivel elozo este nem jutott idonk a Custer Park korbenjarasara, ezt most megejtjuk. Kb. 15 merfold utan a parkba ertunk. A park szabalyzata szerint nem szabad etetni a vadakat, nem szabad kozel menni a buffalokhoz (mert allitolag veszelyesek!), max. 35 merfold/oraval lehet haladni - a buffalok vegsebessege viszont 45 merfold/ora, tehat eselyed sincs ellene, ha be akarod tartani a szabalyokat...! Persze ennel tobbel ugysem menne az ember, ha szeretne is valamit elvezni a taj szepsegebol. A taj szepsege... Na igen! Ezzel csak az volt a problema, hogy akkora kodben indultunk el, hogy a latotavolsag nem lehetett sokkal tobb 70 meternel. Ilyen korulmenyek kozott a tajat nem nagyon lehetett csodalni... Szerencsenkre azonban a kod lassacskan felszallt, es tenyleg jobban korulnezhettunk. A parkban volt egy opcionalis utvonal, ennek menten ajanlottak a legtobb latnivalot, ugyhogy mi ezt valasztottuk. Utunk soran talalkoztunk maganyos buffaloval - ez azert volt meglepo, mert a bolenyek hordaban jarnak, ezt a szerencsetlent valamiert kikozositettek. Lattunk antilop- vagy zergeszeru, pronghorn (villas szarvu) nevu allatokat, akiket a prerikutyak figyelmeztettek a prerifarkas (coyotte) kozeledtere. Nagyon izgalmas volt figyelni, ahogy a coyotte osont felejuk, majd a pronghornok atmenekultek az ut tuloldalara, ahonnan mar biztonsagos tavolsagbol szemlelhettek a "sunyi vadaszt". A parkba 1914-ben 36 buffalot telepitettek, az 1960-as evekre azonban szamuk annyira megszaporodott - 2500-an voltak! -, hogy 1966-tol ugy dontottek, evente egyszer (minden szeptemberben) 500 peldanyt eladnak, igy nagyjabol fent tudjak tartani az allando szamot. Annak ellenere, hogy a park hatalmas teruleten helyezkedik el, lathattunk egy 60-80 egyedbol allo csordat sok borjuval. A bolenyt lakota (sziu) nyelven Tatanka-nak hivjak, annak idejen itt forgattak a Farkasokkal tancolo cimu filmet is Kevin Costnerrel.

De a legviccesebb az ehenkorasz szamarak tamadasa volt...! Egy utszakaszon kb. 10-15 szamar setalgatott. Amint lelassitottal az autoddal, odatipliztek az ablakhoz, es mar nyomultak is befele a pofajukkal. A szabalyokat megszegve minden autostol kaptak valamit. Mi kortet adtunk nekik, amit "szerencsesen" ugy majszoltak el, hogy a fele az autoban es az ablakon kotott ki. Gyakorlatilag mindenfele folyt a kortele! :) Lehet, hogy a tobbi autos mar rutinosabb volt, es chipsszel vagy hamburgerrel kinalta oket?!

 

 

A parkrol meg nehany szo: 1912-ben alapitottak, majd 1919-ben valt nemzeti parkka, itt talalhato a Needles (amirol mar tegnap irtam). A parkban az uthalozatot onkentesek epitettek ki evtizedek alatt, ok ultettek fakat, es rendeztek, rendezik a teruletet mind a mai napig. Itt toltotte vakaciojat az USA elnoke, amikor a Mount Rushmore-t jott megtekinteni, epitettek szamara egy "Feher Hazat", ami a mai napig all es szallokent mukodik. Amerikaban ez volt az elso nemzeti park, ahol belepot kezdtek szedni, az 1960-as evekben 2 dollarert lehetett bemenni, manapsag 12 dollar egy hetre. A park teruleten vannak tavak, lehet satrazni, horgaszni, turazni, kerekparozni.

Amikor bejartuk a park nagy reszet, tovabbindultunk. Utunk ekkor mar Nebraska iranyaba vezetett vissza, vasarnap estere Ogallalaba kellett lennunk, ami innen 350 merfoldre volt. Persze mindez autopalyan. Ogallala a Lake McConaughy mellett fekszik, a totol kb. 5 merfoldre. Amikor odaertunk a varoskaba, rogton kerestunk egy vacsorazohelyet, mert mar elegge kopogott a szemunk. Egy kinai etteremre esett a valasztasunk (vegre nem hamburger vagy pizza!), es jol megkajaltunk. A felszolgalo holgy a sor rendelesenel megkerdezte, hogy vagyunk-e mar 21 evesek? Ismet fulig ert a szank! :) Nagyot sohajtottam, es legyintettem, erre bolintott, konstatalta, hogy az eveimet "siratom" es elsietett a sorert. A vacsora vegen kaptunk egy szerencse-sutit, amiben egy kinai bolcsesseg volt - persze angolul (is) irva. Mindkettonkre nagyon illet, amit benne talaltunk, el is tettuk a penztarcankba "utravalonak". A szomszed asztalnal egy idos amerikai hazaspar ult, a ferfi - miutan elolvasta az o bolcsesseget - felallt, odajott hozzank, es megmutatta, mi all az o kis cetlijen. " Minden nap hiabavalo, ha nem kapsz egy mosolyt. " Azt mondta, hogy mindkettonknek annyira kedves, oszinte mosolya van, hogy ezt muszaj volt nekunk megmutatnia! Jol esett nagyon! :)

A vacsora utan, immar teli hassal elindultunk a tohoz. A to kb. a Velencei-to es a Balaton koze esik merete szempontjabol, alakra teljesen a Balatonra emlekeztet. A partja egyaltalan nincs kiepitve, kempingek - tobb a vadkemping - talalhatok mellette, de nem magyar szinvonalon. Ok meg nem fedeztek fel, mekkora lehetoseget rejt ez a to itt az orszag kozepen. Persze lehet, hogy ket oceannal a partjukon nem is erolkodnek, hogy tobbet hozzanak ki belole?!

Kaland nelkul a mi turank sem erhet veget... Hat meg is tortent! Amikor a topartra ertunk, volt egy homokos resz, amin keresztul egeszen a partra le lehetett jutni. Mindezt autokkal jartak, volt egy kitaposott nyomvonal. Mi is elindultunk rajta, de elegge bizonytalanok voltunk, hogy egy hagyomanyos autoval ez jarhato-e, ezert ugy dontottunk, visszafordulunk. Nohat, ekkor tortent a baki. Tusi a fordulaskor beletolatott egy melyebb homokos reszbe es megfeneklettunk. Porgott ezerrel a kocsi hatso kereke, de nem birtunk kijonni. Szerencsere volt egy kansasi csalad ket nagy autoval, akik nagyon segitokesznek bizonyultak. Rogton vontatokotelet kerestek, aztan a nagyobbik jargannyal - egy kisbusszal - probaltak kihuzni minket. Mikozben kiserleteztunk, egyszer csak kiabalt az egyik kisfiu, hogy valami kifolyt a jobb elso kerek elott a motorbol, eppen ott, ahol a vontatokotel volt felrogzitve. Kozben fadarabokat helyeztunk a kerekek ele, es nagy nehezen sikerult kibillenteni a kocsit a mely homokbol. Tusi lassan kikormanyozta az autot, en megkoszontem a segitseget, majd pattantam be a kocsiba. Illetve pattantam volna, mert Tusi par meter utan megallt, kiszallt, es mondta, hogy szerinte a szervofolyadek folyt ki, mert alig lehet tekerni a kormanyt! Hat, ott alltunk tobb szaz merfoldre Omahatol, masnap munkaszuneti nappal...Gondolhatjatok! Aztan Tusi elovette minden bicepszet es lassacskan visszamentunk a hotelhoz. Hibauzenet nem volt a muszerfalon, minden mas jol mukodott, csak szegenyen a viz is folyt, ha komolyabb kanyart kellett bevenni. Hosszas tanakodas utan ugy dontottunk, hogy mivel masnap kizarolag autopalyan visz az ut, megkockaztatjuk a hazamenetelt. Igy is lett! Masnap szerencsesen hazaertunk - bar en elegge izgultam egesz uton! :)

Utozongek: azota megjavitottak a kocsit, valoban a szervoval volt a gond. A vontatokotelet a szervo hutojehez sikerult erositeni (pont ugy nez ki, mint altalaban a vontatahurok a kocsik elejen). Azt azert nem gondoltam volna, hogy ravisz valaha arra a kenyszer, hogy egy automuhelyben EN magyarazzam el a szakiknak ANGOLUL, hogy mi is az autonkkal a problema. Mivel Tusinek a kovetkezo napokban hajnalban kellett bemennie, mas lehetoseg nem volt. Meg elozo este elizmozott a kocsival a muhely ele, ott leparkolt es en masnap elgyalogoltam oda. Miutan elmondtam a ket munkafelvevonek mi is a baj, furcsan neztek ram, gondoltam, nem ertettek semmit, pedig elotte itthon felkeszultem a szakkifejezesekbol?! De nem! Az volt az egyetlen kerdesuk a vegen: "Hova valosi, Kansasbol jott?" :)))

 

A bejegyzés trackback címe:

https://amerikaikaland.blog.hu/api/trackback/id/tr21152608

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása