Pentek reggel tovabbindultunk Niagara Fallsbol vegso uticelunk, Toronto fele. Niagara Falls - mint irtam - az amerikai-kanadai hataron fekszik, ugyhogy a varosbol par perc alatt Kanadaba lehet atjutni. A reggeli bevasarlas utan (gyumolcs, peksuti az utra) el is indultunk. Szerencsere nem allt hosszu ut elottunk: Toronto csupan 120 km-re van Niagara Fallstol. Azert km-t irok, mert amint atertunk a hataron, mar km/h, Celsius es egyeb, szamunkra kedves mertekegysegek voltak kiirva! Nem is gondoltam, hogy valaha ennek ennyire fogok orulni! :) Szerencsere az autonk sebessegmerojen nemcsak a merfold/ora van jelolve, hanem alatta apro betukkel, rendkivul gyakorlatiasan a kilometer/orat is beirtak (a 40,60,80, es 100 km/h-t), igy nem jelentett gondot a sebesseg atszamolasa (ugyan a hatar utan rogton kiirtak egy tablara, hogy 60 merfold/h = 100 km/h). Meg egy pozitiv elmeny ert minket rogton nehany kilometerrel a hataratlepes utan: vegre UTAKON kozlekedhettunk es nem katyus tragyarazokon - na ez az, amire az USA-ban nagyon sokat kellene kolteni, szornyu allapotban vannak az utak!

Toronto az Ontario-to Niagaraval atellenes oldalan fekszik. Minden varos elott a varost jelzo tablara kiirjak a telepules lelekszamat is. Jo szokas. Toronto a tabla szerint 2.5 millio lakosu varos, de az elovarosok is tobb szazezresek, ugyhogy osszessegeben azert inkabb a 4 milliohoz kozelit a lelekszam. A varos sziluettje a csodas ido miatt mar a hataron valo atlepest kovetoen szinte azonnal latszott. Megismertuk a kilatotorony alakjat, amirol Tommy Lee mar meselt nekunk. Utunk kozvetlenul az Ontario-to mellett vezetett. Masfel ora elteltevel aztan begordultunk Torontoba. Egyenesen a belvarosba mentunk (sajnos itt a GPS mar nem mukodott, csak USA van beletaplalva), de nem volt bonyolult eligazodni. A kilatotorony - a CN Tower (= Canada's National Tower)- melletti parkoloban leparkoltunk, majd utnak indultunk. Rogton a torony fele vettuk az iranyt, gondoltuk, ott prospektusokat, terkepeket is fellelhetunk a varosrol. Nem tevedtunk. :) Befizettuk az igen borsos belepot, hogy feljuthassunk a kilatoteraszra (ez nem csak szerintem volt borsos, hanem Tusi szerint is, de nem hagyhattuk ki!), majd az epuleten belul egy hosszu folyoson vegigsetaltunk. Ezt kovetoen egy beleptetokapun kellett keresztul menni, ahol biztonsagi vizsgalat zajlott (ilyen volt a Sears towerben is Chicagoban) ugy, hogy erintes nelkul motoztak meg minket. Tobb nyilason at megszakitasokkal "levegosugarakat bombaztak" rank a fejunk bubjatol a talpunkig, igy vegigpasztazva a testunket. Vicces erzes volt!

A CN Tower 2007-ig a vilag legmagasabb epulete volt, 553 meter magas (akkor lekorozte egy dubai felhokarcolo), azota "csak" Amerika legmagasabb epulete (a Sears Tower a legmagasabb irodahaz Amerikaban). 1973-ban kezdte epittetni a Kanadai Vasuttarsasag tobb cellal: egyreszt azert, hogy a rohamosan fejlodo kanadai gazdasag erejet "fitogtassak", masreszt a varosnak kellett egy radiotorony, nem utolso sorban Toronto arculatat is reszben meghatarozo turistalatvanyossagra is szukseg volt. 1976-ban adtak at, 1537 munkas 40 honapon at heti 5 napban dolgozott rajta. Az alap epitesehez 56 ezer tonna foldet hordtak el es mintegy 7000 tonna betont dolgoztak be 15 meter melyen. A torony alapja hexagonalis alaku, 6 oszlop tartja. Teljes magassagaig belul ureges, 6 lift es egy lepcsohaz van a "labakban". Annak idejen a tetejere helyezett antenna veget akkor meg kozepiskolas diakok alairtak, ezek az alairasok azota is "az egig ernek". A torony egeszet 40500 kobmeter betonbol alkottak meg, osszsulya 118 ezer tonna. Epitesekor 63 millio dollarba kerult - 2005-os arfolyam szerint 330 millio! -, ara 15 ev alatt megterult. 1995-ben a "modern vilag" het csodaja koze valasztottak. A fo szint 338 meteren van, ide 1776 lepcsofok vezet fel. A felso kilato - a sky pod - 446 meteren fekszik, idaig osszesen 2579 lepcsofokot kellene megmaszni. A fo szinten van egy uvegfolyoso - glass floor -, ezen a szakaszon 64 mm-es uveglapokon lehet setalni a szedito melyseg felett, amik 4100 kilopascalt birnak ki. Tusi szerint a fizikahoz ertok tudjak, hogy ez mennyi, en nem tudnam, de ott szemleletesen az volt leirva, hogy kb. 14 nagy vizilovat birna el egy ilyen uveglap! :) A fo szint felett par meterrel van egy etterem, ami 72 perc alatt 360 fokot forog korbe - persze fantasztikus latvannyal a varosra. A toronyba evente minimum 50x csap bele a villam, tervezoi szerint a hurrikan szelerejenek 7x-eset is kibirna, egyebkent szeles idoben a legteteje allitolag egy metert is kileng! Tuz eseten az epuleten kivul is van lift, amivel le lehetne menekulni a foldszintre, illetve a torony uregeben legfelul ket, 15 ezer gallon urtartalmu viztartalyt helyeztek el. A torony sokakat rekordkiserletek vegrehajtasara osztokelt: 1989. ota tartja egy rendortiszt a leggyorsabb lepcson feljutas rekordjat. Jeff Adams, a kanadaiak paraolimpikonja toloszeken "maszta meg" a lepcsoket. De felcipeltek pianinot is a lepcsokon, ezzel is bekerulve a guiness rekordok konyvebe! :)

A lifttel igen hamar felertunk a kilatoteraszra - 22 km/ora sebesseggel haladt! Fent aztan szedito latvany fogadott, de ekkor meg nem sejtettem, hogy a sky podrol meg lelegzetelallitobb lesz a helyzet.

Korbejartuk a teraszt, majd tovabblifteztunk felfele. Nohat, en itt eloszor alig mertem kilepni az uveggel korbevett teraszra. Csodas idonk volt, a to felett Niagara Falls varos sziluettje is latszott! Miutan fent korbejartunk, visszautaztunk a fo szintre. Itt van a glass floor - az uveg folyoso. Hat itt sokaknak elment a batorsaguk - koztuk az enyem is -, csak Tusi nagy unszolasara fenekre leulve, hattal az uvegre ratolatva mertem ramenni az uveglapra (pedig azert nem vetekszem a 14 vizilo sulyaval...). Gyorsan fotot keszitettunk, aztan Tusi megkert, hogy egy kicsit legalabb probaljak setalni rajta. Csukott szemmel sikerult! :) Nagyon durva erzes, tobb szaz meterrek a fold felett egy uveglapon menni!

Miutan visszatertunk a foldszintre, az ajandekshopban vettunk nehany kepeslapot es hutomagnest emlekul, majd a terkepekkel felszerelkezve nyakunkba vettuk a varost. Mind a toronyban, mind az utcan egyre tobbszor hallottunk magyar szot! Elsetaltunk a topartra, ahol hatalmas jachtkikotok mellett vezetett az utunk. Ismet sok gorkoris, bringas kerulgetett minket a csodaszep napsutesben. A toparttol nem messze, egy szemben levo szigeten kis repuloter volt - ide csak kisgepek es 1-2 new yorki jarat szall le -, illetve ezen a szigeten egy vidampark is uzemelt (ide ido hianyaban nem kompoztunk at). A topartrol a siralyok ehes hada hamarosan visszauzott minket a belvarosba. Setaltunk egyet a Yonge streeten - ez Toronto legforgalmasabb bevasarloutcaja autoforgalommal. A terkep alapjan elbaktattunk a Chinatown-ba (kinai negyed), ahol piaci forgatagba kerultunk. Friss gyumolcsoket vettunk, es orommel nezelodtunk a kinai fuszeresek es halarusok portekai kozott. Ez a kinai negyed sokkal jobban tetszett a chicagoinal, nem mintha a vagott szemuek szebbek lettek volna benne, csak a hangulata valahogy megis baratsagosabb volt. Visszaerve a belvarosba, eppen baseball meccshez keszulodtek, hatalmas tomeg hompolygott a CN Tower labanal fekvo stadion fele. Mi leultunk a torony mellett egy kis botanikus kertben, hogy elmajszoljuk a piacon beszerzett barackokat. Ezutan Tusi a meccs miatt kitelepedett hot-dog arusok kinalataval kezdett szemezni, majd hosszasan gyozkodott, hogy vacsorank egy reszet ott koltsuk el. Vegul o evett ket, zoldseggel "gazdagon" megtoltott (ertsd hagyma, jalapeno), nagy szakertelemmel osszeallitott, igazi utcai hot-dogot. En inkabb vartam a megfelelo vacsorazohelyre, amire hamarosan teljesen veletlenul leltunk ra - nem volt nehez ellenallnom ennek a "csemegenek"...:) 

A Richtree market-restaurant, a felepitese egy piacra emlekeztet. Belepve az ajton allo pincer afelol erdeklodott, jartunk-e mar itt. Kezunkbe nyomva egy-egy magneskartyat elmagyaraztak az etterem rendszeret. Ugy kepzeljetek el, hogy egy kb. 30x20 meteres teruleten szamtalan piaci standot imitalo pult all, mogottuk mindenfele a legkulonbozobb naciok szakacsaival es etelspecialitasaival. A piaci sokadalomban egy-egy "arus" "portekajat" hangosan kinalta. Minden etelt frissen, a szemunk elott keszitettek a talakba, zsakokba, kosarakba felhalmozott, etvagygerjeszto alapanyagokbol. Volt itt spanyol paella (rizses egytaletel), tavol-keleti tengeri herkentyuk, olasz pizzak, gorog salatak, japan sushi, francia baguette, csokolades es edessegpult, frissen facsart gyumolcslevek, grillcsirkek. Nehez felsorolni, mennyi fele etel es nemzet volt egy helyen es nehez visszaadni a hely atmoszferajat, de fantasztikus volt (sajnos fotot tilos volt kesziteni, igy Tusi csak lopva tudott fenykepezni)! A chipkartyat az etel rendelese utan a szakacs lehuzta - igy kerult ra, amit fogyasztottal, es a legvegen, kifele menet kellett az egeszet kifizetni. En lazacot ettem, Tusi - a ket hot-dog utan - csak konnyu cezar salatat majszolt el. Nagyon jol ereztuk magunkat! Olyannyira, hogy masnap kora delutan, mielott hazaindultunk volna, ismet itt kotottunk ki egy "bucsuebedre"! :)

A szallasunk a kulvarosban volt, de az egyszeru utrendszer segitsegevel hamar odatalaltunk. Masnap reggel ismet visszaautoztunk a belvarosba, majd a terkep alapjan eloszor elruccantunk a "Gay Town-ba" (ez a melegek negyede). Nappal leven csak egyetlen egy kez-a-kezben andalgo parocskat lattunk es nehany arcpirito kirakatot... Az Old Markethez - regi piac - visszaerve leparkoltunk, vegre egy igazi piacra vettuk be magunkat! Nagyon elveztuk a szombat delelotti hompolygo forgatagot, kicsit Europaban erezhettuk magunkat - kulonosen a halpultok latvanya volt magaval ragado! Ezutan meg setaltunk egy nagyot a varosban, majd a Richtree-ben elfogyasztott ebed utan - Tusi egy fel grillcsirket evett salataval (szerinte ez eleg laktato volt az utra), en pedig fott kagylot fogyasztottam - delutan harom orakor elindultunk. Aznap meg kb. 1000 merfold allt elottunk. Terveink szerint egesz ejszakan at tarto vezetessel akartunk Omahaba visszaerni, ezzel is idot sporolva.

Az ut hosszu es faraszto volt, az ejszaka kozepen egy komoly vihar is meglepett bennunket olyannyira, hogy fel orara be kellett huzodnunk egy benzinkuthoz. De vegul, masnap reggel fel kilenckor szerencsesen hazaertunk. Osszesen, a heten 2400 merfoldet, azaz 3840 km-t utaztunk! De NAGYON megerte! :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.