Megint eltelt egy jo kis ido, van mirol beszamolnom...:)

Elolvastam a Kis Herceget angolul - Katitol (anyosomtol) kaptam szulinapomra, mielott eljottem otthonrol -, es nagyon tetszett. Utoljara altalanos iskolaban olvashattam, azt hiszem, annyi idosen nem biztos, hogy ugyanaz, mint felnottkent elolvasni ezt a konyvet... Zaporoztak a konnyeim az utolso oldalaknal (es nem azert, mert veget ert a konyv...). Szoval mindenkinek ajanlom, aki regen olvasta! Csodalatos konyv! Sokat lehet belole tanulni felnott fejjel is! Azt hiszem, felnottkent sok mindenrol megfeledkezunk, ami gyermekkent meg fontos volt....

Vasarnap estere meghivast kaptunk Tusi masik fonokehez vacsorara ( figyelj Szabi! :) ). Csak hogy tisztazzuk az elejen: Tusinek ket fonoke van, egy igazi amerikai (illetve dedapai reszrol cseh), Prof. Filipi, es egy indiai, Dr. Sumeet Mittal. Sumeet fiatalabb, 38 eves. Filipi mar nyugdijhoz van kozelebb, 60 feletti. A multkori beszamolomkor, amikor arrol irtam, hogy reggelizni voltunk a French Cafeban, Prof. Filipiekkel voltunk. Most vacsora meghivast Mittalekhoz kaptunk. Mivel indiai csaladrol van szo, elegge elgondolkodtatott minket, mit is vigyunk ajandekba... (mert ajandek nelkul nyilvan nem allitunk oda hozzajuk) Vegulis - Tusi javaslatara - maradtunk az edesseg + bor verzional, bizva abban, hogy nem absztinensek. Szerencsenk volt, nem azok! :) Este 6 es fel 7 kozott voltunk hivatalosak. Oda is ertunk idoben, a hazat megtalaltuk elsore, csak Tusi bizonytalan volt kisse. Persze Sumeet mobilja nem volt eppen kapcsolhato... Veletlen talan?!? Mindenesetre becsongettunk abba a hazba, amit O helyesnek gondolt. Telitalalat! A felesege nyitott ajtot. O is indiai, de nem a klasszikus csadoros, hanem teljesen modern, farmer, csinos felso. Nagyon szep no. Sumeet eppen elszaladt a ket kislannyal, hogy pizzat vegyenek... Mindezt abbol a megfontolasbol, mert Sumeet mondta Tusinek elozo nap, hogy hagyomanyos indiai kaja lesz, sirni is fogunk, annyira fog csipni! En nem rajongok a csiposert, es a gyerekeknek sem szoktak azt adni, ugyhogy nekunk terveztek a pizzat. Hamar elokerultek Mittalek is, a ket kislany 5 es 2 eves. A nagyobbik kislany szemrevetelezte a Lindt csokit, amit vittunk nekik, es nyafogva kozolte, hogy o ezt nem szereti, es arrebb hajitotta (majdnem megszakadt a szivem!). No comment.... Mittal magas, szeles mosolyu, nagy hangu figura. Leultunk a teraszon sorozni es indiai fuszeres, zoldsegekkel toltott levelestesztat nyammogtunk. Aztan a naplemente utan az ido huvosebbre fordulasaval bekoltoztunk az etkezobe. Hatalmas hazuk van, nagy tagas terekkel, abszolut nem telezsufolva butorral, sok Indiabol szarmazo disztarggyal. Beszelgettunk, aztan megerkezett meg egy hazaspar (szinten indiaiak) ket fiucskaval. A gyerkocok rogton elvonultak jatszani, mi pedig hatan letelepedtunk az asztal melle egy-egy pohar borral felszerelkezve. Fura dolog, hogy ok nem hasznalnak teritot, csak a csupasz asztalnal ultunk... Nemsokara Mittal felesege megmelegitette a Sumeet altal elkeszitett etkeket. Sumeet nagyon megtisztelt minket, azt mondta, egy evben egyszer foz sajat maga, es az MOST van! Ez jol esett. A masik indiai csaladdal - akiket lathatolag regota ismernek - is angolul beszeltek. Eloszor azt gondoltam, ezt miattunk teszik, de kesobb az este folyaman rajottem, hogy ok India teljesen mas teruleterol szarmaznak, es nem ertik egymas nyelvet. Fura nem? Mindenesetre kiderult, hogy a magyar es az indiai ABC-ben sok hasonlo hang van (pl. van naluk is rovid es hosszu I, E, A, O, U). Sot Budapestet ugy mondtak ki, mint mi magyarok, csodalatos S hangot hasznalva! :)        Ket nagyon furcsa dolog volt: egyreszt az, hogy muanyag tanyerbol ettunk, muanyag evoeszkozokkel (pedig nekik is van mosogatogepuk!), masreszt, hogy a ferfiak allandoan szipakoltak (tudjatok, torkukra szivjak az orrvaladekukat = taknyukat), ami elegge gyomorforgato... Tusi azt mondja, hogy a korhazban az indiai rezidensek is ugyanezt csinaljak... A kaja egyebkent finom volt, a 3 fele etelbol en is talaltam nekem valot (ugy ertem a fuszeresseg szempontjabol) es csak illembol kostoltam meg a pizzat... Korabban soha nem ettem tofut, most volt alkalmam megkostolni. Persze az egyik etel (en azt ki sem mertem probalni) valoban brutalisan fuszeres lehetett, mert mindenkinek gyongyozott tole a homloka es folyt az orra. Es meg masnap is csipett... :) Az este nagyon kellemes volt, jot beszelgettunk. Ok 1997 ota elnek az USA-ban, de gyakran hazajarnak Delhibe a csaladjukhoz. Azt mondtak, Amerikaban tobbmillios indiai kolonia lehet. Akik egy varosban elnek, azok tartjak a kapcsolatot, gyakran osszejarnak. A gyerekekkel angolul beszelnek, egymas kozott azert sokszor a sajat nyelvukon. Az amerikai varosok nekik kicsinek tunnek, szinte falunak... (persze Delhi utan nem csoda!) Azt meseltek, hogy India egyre jobban fejlodik, mindenki a nagyvarosokban szeretne elni, mert ott jobbak a lehetosegek. A videk elegge kihalt, olcso, a varosok viszont baromi dragak. Oket ugy adtak ossze, hogy a szulok valasztottak oket egymasnak, korabban nem ismertek egymast! Ennek ellenere azt gondolom, nem rossz a viszonyuk.

Aznap este, amikor hazaertunk toluk, meg kicsit nezelodtunk az iwiw-en es rabukkantunk arra a magyar dokira, akit Prof. Filipi emlegetett Tusinek mar rogton erkezese utan. Persze nem kerestek meg, mert Filipi nem tudta pontosan, hogy melyik reszlegen dolgozik. De en megtalaltam az iwiw-en, es Tusit biztatva irtunk is neki egy rovidke uzenetet, hogy mi is itt vagyunk a varosban, ha van kedve talalkozni velunk, mi szivesen vesszuk. Tartottam tole, hogy hatha meg valaszra sem meltat minket, de masnap delelott rendkivul orvendezo levelet kaptunk tole! Rogton talalkozni szeretett volna velunk, ugyhogy Tusi meg is kereste a korhazban meg a delutan folyaman. Attila intervencios radiologus, 10 eve el az USA-ban, 2 eve itt Omahaban. Felesege is magyar, orvos, radiologus rezidens, ket kisfiuk van, ok itt szulettek. Aznap estere meg is beszeltunk egy talalkozot. Sajnos a felesege nem tudott jonni (a pici fiu meg csak 1.5 eves), de Attila szivesen jott. Beultunk egy sorozobe, es nagyon sokat beszelgettunk. Elmeselte az o tortenetuket is, nagyon kivancsi volt a mienkre is, es szomjasan hallgatta az otthoni dolgokrol a beszamolonkat. Azt gondolom, nem banja, hogy ok elkerultek Magyarorszagrol, es sajnos a jelenlegi szituaciot jobban megnezve, nem is fogja megbanni soha. De jol esett, hogy erdekelte ot minden. Meselte, hogy vannak meg magyarok itt a varosban, akikkel rendszeresen osszejarnak - egy kemia prof a csaladjaval, majd veluk is osszeismertetnek minket. Teljesen feldobodtunk, a hetvegere kozos program tervevel valtunk el.

Masnap este setalni indultunk a to korul, ami itt van tolunk kb. 2 percre. Ez igazabol egy maganto, 40 perc kellemes seta korbe. A to partjan vegig csaladi hazak sorakoznak, mindegyik hazhoz sajat partszakasz tartozik, vegulis a haztulajdonosoke a to, egy szakasz kivetelevel, ami pont az apartmanhazakhoz esik legkozelebb, ahol mi is lakunk. Filipiek is itt laknak nem messze tolunk. Fel 8 korul indultunk utnak, megigertuk a Profnak, hogy visszavisszuk a felfujhato vendegagyat, amit Tusi addig hasznalt, amig nem vett rendes agyat. El is bandukoltunk hozzajuk, nem akartunk ott maradni, de beinvitaltak minket egy beszelgetesre. Megmutattak a hazukat a pincetol a padlasig. Tetszett a biliardasztal, a topart, es a kandallo. Egyebkent ahhoz kepest, hogy tehetos emberek, rendkivul szerenyen elnek. Filipi gitarozik, nyelveket tanul, azt gondolom, nagyon probalja trenirozni az agyat ennyi idosen is. Beszelgettunk egy jot, majd tovabb indultunk to koruli setankra. Mint mar korabban talan irtam, itt nincs kerites a hazak korul, ahol van kutya, ott "invisible fence" (= lathatatlan kerites) van. A fold ala lefektettek egy rendszert, ami miatt a kutyat enyhe aramutes eri (a nyakorve altal), ha ki akar menni a "keritesen" kivul. Azt gondolom, ez otthon is jo rendszer volna tolvajok ellen, persze, ha a tolvajokon lenne nyakorv... :) Setank kozben azt is felfedeztem, hogy minden 5. villanyoszlopon kutyagumi gyujto zacskos doboz van... Nem is lattam elejtett kakat sehol. Hangulatos este volt, a balatoni nyarak jutottak eszunkbe... (no nem a kutyakakarol...)

Voltunk valamelyik nap egyutt tankolni. Itt onkiszolgalo kutak vannak. Az a rendszer, hogy vagy kreditkartyaval fizetsz, vagy ELORE bent a shopban kifizetsz X gallont. A bankkartyadat elobb be kell tenni a nyilasba, ellenorzi a rendszer, hogy van-e rajta penz, es utana indulhat a tankolas, addig nem is indul a benzin, amig nem fizettel valamilyen modon. Egy gallon (= 3.78 liter, aki elfelejtette volna...) 1.90 dollar korul van! Szamoljatok csak utana!

A mokusszelidites alakul. Kepzeljetek, ide is vegre megjott a jo ido (mar en sem fazom!), mar tul sok is! Ujjatlan polo, rovidnaci, legkondi. Egyik delutan kiultem a hazunk melle a fube egy zacsko foldimogyoroval felszerelkezve. Elkezdtem zorgetni a zacsit, nem telt bele fel perc, egy mokus ott termett. Eloszor tisztes tavolsagbol szemlelt, de a hasanak nem tudott megalljt parancsolni, es egyre kozelebb mereszkedett. Magamtol nem tul tavol tettem le a mogyorot, szinte karnyujtasnyira. Lassan - minden szemrebbenesemet lesve - kozelebb osont, aztan elcsente a mogyit, es elszaladt vele par meterre, ahol boldogan elropogtatta. Minden mogyoroval kozelebb es kozelebb tudtam csalni, mig vegul a fuben nyugtatott kezfejemtol kb. 5 cm-re is odaaraszolt, es elvette a mennyei etket ugy, hogy az utolso par centit laposkuszasban tette meg (azt gondolta, igy kevesbe latom?!). Nagyon aranyos volt. :))))

Szep napot mindenkinek!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.