Babysitter is voltam…pontosan egy hetig. Igazsag szerint amiota itt vagyok, terveztem, hogy elkezdek sitterkedni, de nem akadt ra mod. Nagyon nehez ugy csaladot talalni, hogy nincsenek kapcsolataid… Nohat, itt a kardiologian van egy gyogyszeresz hallgatolany, Demi, aki rendszeresen szokott gyerekekre vigyazni. Megkerdeztem, tudna-e lehetoseget szerezni nekem is. Ket nap mulva egy lelkes anyuka fel is hivott, hogy lenne ket kislanya, 3 es 5 evesek, akiket naponta el kellene hozni az ovodabol – kulon helyre jarnak – es otthon lenni veluk, amig valamelyikuk haza nem er. Orultem a lehetosegnek, el is mentem hozzajuk egyik este mindent megbeszelni, ok is boldogok voltak. Aztan amikor kezdodott az iskola – ovoda, az anyuka vezenyletevel betettunk ket gyerekulest a mi kocsinkba (vadiujakat, a gyerekeknek nagyon tetszett), majd megbeszeltuk, egy-ket napig egyutt megyunk a lanyokert, hogy megszokjanak, aztan utana tudok menni egyedul is ertuk. Nem is volt semmi gond, lathatoan nagyon tetszettem nekik, jol eljatszottunk, amikor hazaertunk hozzajuk es az anyukanak meg vissza kellett menni dolgozni. Aztan aznap, amikor egyedul mentem ertuk eloszor, kezdodott a hajciho. A nagyobbik kozolte, hogy o az anyukajat akarja es nem egy babysittert. Hat, gondoltam rendben, biztosan faradt, azert nyugos. A kicsit vettuk fel masodszorra, o ugyanezt a lemezt folytatta. Otthon jobb volt a helyzet, bar a nagyobbik meg hisztizett egy kicsit, de utana lenyugodott es jol elvoltunk, amig a szulok haza nem ertek. Aztan kovetkezo nap a tortura kezdodott elolrol, csak most rosszabb kiadasban… A nagyobbik kislany egyszeruen nem akart beleulni a kocsiban a gyerekulesbe az ovodanal. Kb. 20 percig probaltam neki elmagyarazni, miert en vagyok itt, miert nem az anyukaja jott erte. De o csak sirt, toporzekolt… Mondanom sem kell, a tobbi szulo csak pislogott, hogy vajon mit is akarok en ettol a gyerektol…?! A tanara a segitsegemre sietett – vele megismerkedtem mar elotte napokban -, de nem sikerult meggyoznunk a kislanyt. Na, egy ido utan aztan belenyugodott – rovid idore – a helyzetebe, hajlando volt beulni a gyerekulesbe, es elrobogtunk a kicsiert. Na, o is rakezdett rogton, amint meglatott…es a nagy folytatta. Korusban nyomtak a hisztit. Eleg sokaig birtam cernaval, hazafele a kocsiban felhangositottam a radiot, igy egeszen elviselheto volt a helyzet. Otthon aztan kozoltek, hogy ok nem akarnak babysittert, es vegyem ki az uleseiket a kocsibol, ok a szuleiket akarjak, hogy minden nap ok menjenek ertuk. Mondtam nekik, reszemrol rendben, de megbeszelem az anyukajukkal. Ekkor mar en is elhataroztam, na ket ilyen fruskaval en nem fogok minden nap szenvedni! Ha nem mondtak el nekik, hogy mostantol ez a szituacio, nekem nem dolgom, hogy felvilagositsam oket… Ugyhogy hazajott az anyukajuk, mondtam neki, mi a helyzet, hogy a lanyok nem toleraljak, hogy en megyek ertuk az oviba es ez nem lesz igy jo, talaljunk ki valamit. Mondta, akkor megprobaljak a napkozit, nem probalt mas megoldast talalni. Persze megegyeztunk, hogy nincs harag, es ha barmikor szukseguk van ram, hivnak. Ugyhogy bekeben elvaltunk egymastol. Mondtam masnap Deminek itt a kardiologian, remelem, nem minden amerikai gyerek ilyen es szeretnem ha segitene masik csaladot talalni, mert nem adtam fel a dolgot, nem riasztottak el ezek a kiscsajok vegleg, szivesen sitterkednek…Talan letezik Amerikaban jobban nevelt gyerek…! Ugye? J

 

 

A hetvegen repulonap volt Omaha mellett Bellevue-ben – ami gyakorlatilag egy kulvarosi resz –, itt van a Offut U.S. Air Force katonai bazis. A terulet 1890-tol szolgal katonai celokat, akkor meg Fort Crook neven erod es logisztikai kozpont volt (nevet George Crook generalisrol kapta, aki a Fuggetlensegi Haboru hose volt). Sok epulet mar akkor elkeszult es azota is funkcional pl. Nebraska legnagyobb bortone is a teruleten talalhato. Az elso vilaghaboru vegetol nevezik a teruletet Offut Basisnak (Offut pilota volt, Franciaorszagban egy bevetes soran halt meg). A masodik vilaghaboru alatt az amerikai bombazo repulogepeket gyartottak itt, a bazis ettol az idoponttol bir nagy jelentoseggel.  A Hiroshimara es Nagasakira dobott atombombakat szallito repulogepek is itt keszultek – “Enola Gay” es “Bockscar” keresztnevu B29-es bombazok. Az 1940-es evektol osszesen kb. 2100 nehezbombazot epitettek meg itt. 1948-ban lett legibazis, a hadsereg legiero kozpontja akkor ide telepult. A hideghaboru alatt a nap 24 orajaban egy generalis egy repulogepen a levegoben tartozkodott, hogy ha a bazist vegzetes csapas eri, egy donteskepes vezeto eletben maradjon. Nem semmi, ugye? Fenykoraban a bazison 100 ezer ember szolgalt! 1992-ben szunt meg a bazis vezeto szerepe, azota “csupan” 10 ezer ember dolgozik itt. Amikor a 2001. szeptember 11-i terrortamadas tortent, Bush – aki eppen Floridaban tartozkodott – iderepult, es egy itt levo fold alatti atombunkerben tartott strategiai megbeszelest a hadsereg es a CIA vezetoivel.

Minden evben egy hetvegere a bazist megnyitjak a nagy nyilvanossag elott, es legibemutatokat tartanak. Mi is elhataroztuk, hogy megnezzuk szombaton a rendezvenyt. Attila lelkes rajongoja a repulogepeknek, ugyhogy Benivel es Bulcsuval ok is velunk tartottak (Johanna otthon maradt tanulni, szeptember kozepen lesz az irasbeli szakvizsgaja radiologiabol). A bazisra belepve csak egy szemelyazonossagot igazolo dokumentumot kellett felmutatni, aztan strazsalo kiskatonak a parkoloba iranyitottak az autonkat. Onnan gyalog lehetett eljutni a rendezveny fo szinterere, ami kb. 10 percnyi setat jelentett. Termeszetesen buszok itt is kozlekedtek, hogy a parkolokbol osszeszedjek a kenyelemhez szokott nezokozonseget – tudjatok, az amerikaiak szinte sehova nem mennek 3 meternel tobbet gyalog, meg a bankautomata es a gyogyszertar is letezik “drive” verzioban!

Szoval elsetaltunk a fo attrakciokhoz. Mar messzirol hallani lehetett a repulogepek duborgeset es neha elhuzott a fejunk felett egy-egy kisebb gep. Aztan meglattuk a kiallitott gepek sokasagat: lattunk hatalmas testu Herculest (szallitogepek), B-1B-, es B52-es bombazokat, RC-135 es AWACS felderitogepeket, KC-10-es legitankert, F18- es F15-os vadaszgepeket (ezek felsorolasaban Tusi segitett am! J) – fantasztikus volt, hogy ezekbe be lehetett menni, azonban tobb gepre ki volt fuggesztve a “fenykepezni TILOS!” tabla. Az emberek fegyelmezetten hosszu, tomott sorokban varakoztak a bebocsatasra. A gepek kozott, ameddig a szem ellatott, hot-dog, hamburger, gyros, popcorn es perec arusok tengere latszott (itt a gyros nem olyan, mint nalunk, nem pitaba tomik a hust es a zoldsegeket, hanem egy tortillahoz hasonlo tesztara helyezik csak ra, szerintunk igy nem olyan jo!). A hangosbemondobol a “speaker” az egen cikazo gepekrol meselt. A kajassatrak kozott elszorva toborzosatrak alltak, nepszerusitve a hadsereget. Voltak szimulatorgepek, amelyekbe beleulve vadaszgepeken erezhettek magukat a latogatok, elottuk azonban vegtelen hosszu sorok tekergoztek, igy nem probaltuk ki. A tuzo napsutes elol az emberek a repulogepek szarnyai ala menekultek, az arnyekbol aztan elvezettel figyelte a nep az egen szallo vasmadarakat. Bulcsu sajnos a vadaszgepek hangjat nehezen viselte, hiaba fogtuk be a fulet egy-egy gep kozeledtekor, minden alkalommal siras kozeli allapotba kerult. Aztan Attilanak sikerult megnyugtatnia, a sok izgalomtol a nagy zaj ellenere egy idore el is bobiskolt. Erkezesunkkor egy F-15-os vadaszgep cikazott fel-le kb. 400 meterre az emberektol. Aztan II. vilaghaborus gepek legicsatat imitaltak (japan Zero es amerikai P-51-es Mustang gepek – persze az amcsi gep gyozott!), mikozben egy-ket nehezbombazo elsuhanva elottunk bombakat dobott a kifuto melle – persze csupan pirotechnikai trukkoket alkalmazva. Bulcsu a bombak “robbanasatol” vegkepp kiakadt, szegenyt sajnaltuk nagyon. Az ido elorehaladtaval egyre modernebb gepek jelentek meg, a leglelegzetelallitobb, legbrutalisabb talan az F-16-os Viper es az F-15E es MIG-17-es volt Tusi szerint. Ezeket a gepeket ejtoernyos-ugrasok kovettek. A show vegen 6 db F-18-as (Blue Angels) mindenfele figurat mutatott be pl. kotelek. A kozonseg minden egyes gep, vagy ejtoernyos foldet-ereset kitoro tapssal fogadta. A hangszorobol a “szabadsag” es az “Isten aldja Amerikat” mondatok kb. minden 5-10 percben felhangoztak, amit a nep udvrivalgassal viszonzott. Mi is elveztuk a programot, delutanig maradtunk. Csak azert indultunk haza, mert a sracok mar kezdtek turelmetlenne valni, de azt hiszem, igy is szepen birtak a reggeltol tarto megprobaltatast. Visszaerve Attilaekhoz Johanna is csatlakozott a tarsasaghoz, majd atmentunk Sandorekhoz, akik bogracsban rotyogo vorosboros buffalo-porkolttel vartak minket. J A buffalo (boleny) ize a vadhushoz hasonlo, kisse edeskes. Szamunkra ujdonsag volt, hogy Sandor a porkoltet egy csepp viz hozzaadasa nelkul kesziti, a porkolt levet kizarolag a husbol kifott le es a bor adja. Rendkivul jol sikerult a vacsora, fott krumplival, paprika-salataval, friss – Johanna altal sutott – kenyerrel megspekelve. Mindenki finom vorosbort kortyolgatott, es a keso nyari esteben teli hassal es a nap elmenyeivel telve beszelgettunk sokaig. Gondoltatok volna, hogy az amerikaiak csupan 2 %-a utazik el eleteben az orszagan kivulre? En ezen teljesen megdobbentem…

 

 

Vasarnap reggel a misen magyar szo csendult fel! Reggel 8-ra mentem probara, mise elott meg egy oran at szoktunk enekelni – a csutortoki rendszeres proba mellett, ami augusztus 20. ota minden heten van. Egymas utan atenekeltuk a dalokat. Az egyiknel mondtam a tobbieknek, hogy ezt a dalt en magyarul is ismerem am! Mire osszeneztek, es hatalmas egyetertesben kozoltek, hogy akkor az elso versszakot magyarul EN fogom egyedul enekelni, majd utana folytatjuk angolul egyutt. El is probaltuk, szuperul sikerult. Gondoltam, na egy valaki tuti fulig ero szajjal fogja ezt ma hallgatni….! Amikor a mise soran ehhez a dalhoz ertunk es enekelni kezdtem – Tusi utolag meselte, hogy hirtelen csak az tunt fel neki, hogy en eneklek, de az nem, hogy magyarul! - a harmadik szonal, amikor a szeretett ferjem fele neztem a podiumrol, mar lattam, hogy teli szajjal mosolyog. Persze rajta kivul a templomban senki nem tudhatta, hogy ez milyen nyelv…de nem is ez volt a lenyeg! Nagyon jol sikerult az enek, es a korustarsaim nagyon megdicsertek… A mise utan Dennis es Karlene – oket Sandorek reven ismertuk meg, egy 70 ev koruli amerikai hazaspar, akik nagyon szeretik Magyarorszagot es mar 7x jartak ott, egyszer mar naluk vacsiztunk - mosolyogva jott oda gratulalni. Dennis eleg sok szot ismer magyarul, es mondta, hogy amikor meghallotta az “Isten” szot, mar tudta, hogy magyarul dalolok. Oriasi elmeny volt, azt mondta, biztos benne, hogy ebben a templomban ezelott meg soha magyar szo nem hangzott el...Tortenelmet irtunk! J